Himmelblau

HIMMELBLAU

A hordalék leüllepült,

a zsibongás lecsendesült,

egykedvűn fodrozik az ár,

nádszálon lecsurog a nyár.

Odvas fa mézet perget,

buksi ősz színeket keverget,

a napos part arany-árnyék,

fűszálakkal benőtt a stég.

Rőt levelek kopasz ágon,

víz fölé nyúlnak sárgállón,

tükrözik a mélykék eget,

a sok halpikkely-felleget.

Messzi fenyők legyezősora

kecses opálzöld korona,

dicsőítik a fénykirályt,

ki szarvasként erre járt.

Aszott parton a lábnyoma,

csókját hinti a csormolya,

vérehulló fecskefű a szemét,

gyémántszilánkok szerteszét.

2002.

/Papp Melindának/

A Holdfény kertek alatt című kötetből