Szeretem a szántóföldet

 

Szeretem a szántóföldet

Szeretem a szántóföldet,

mikor ősszel az eke billenése

megtöri a csöndet.

Mikor a zsíros,

fekete föld kifordul,

olyankor mindig a béke szent

harangja kondul.

Sok szempár figyeli,

felette madárdal fuvoláz,

kecses testük röptében

el van rejtve a nász.

Látni a sorokat, ahogyan róják

szorgalmas traktorok.

Napfürdőznek a fűszálak,

nyújtóznak üdén, mert boldogok.

Vadvirágok sárga mosolyára

halk pillangószárny felel,

az áldott ég kéksége

bennük testvérre lel.

Egy járatlan úton lekuporodva

köszönöm Uram, e csodát.

Hogy virraszthatok, míg rám borul az éj,

talán majd beszámítják odaát.

2022. 03. 04.