A pillanat örökkévalósága
A szerelem ereje
mikor utat tör,
a mulandóság fájdalma
többé nem gyötör,
itt és most nekünk
virul az élet.
Súgd az öröm szavát,
hogy felhővel szálljon,
dúdolja könnyen a szél,
hogy muzsikáljon, míg
peregnek a múlt romjai,
s az emlékek.
Hidd és érezd át
hogy szabad vagy,
az örökkévalóság
te magad vagy,
nem űznek viharok,
régi bánatok már
nem fájnak.
Béke és csend
tükre a szemedben,
kezed elsimul
a tenyeremben,
szent hajléka lettünk
az öröklét pillanatának.
Mosolyod olyan,
mint ezüst márvány,
éppen fölénk hajlik
egy szivárvány,
körülöttünk őzek
kergetőznek.
Hajadban virágok
csokorba fonva,
az erdő must illata
száll és reánk omolva
a rét színei immár
elébünk jönnek.
2022. 03. 19.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése