Max Planck sírja Göttingen város temetőjében
Majd egy kő...
Egy kőtábla jelzi majd,
hogy valamikor erre jártál,
apró fák, lombok, liánok
meghitt hűsébe idetaláltál.
Egy talpalatnyi föld az, egy
marék por, megsárgult emlék,
hol a múlt kőválladra száll, s
megülepszik lágy könnyedség.
Kicsit barna lesz, kicsit szürke,
fáradt-álmosan elmosódott,
látod, amiről azt hitted, az Élet,
mostanra könnyedén megoldódott.
Temetőnek mondják, pedig
az örökkévalóság suhanása,
egy éppen sírodra hulló falevél
csöndes álmodozása.
2023. 01. 10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése