HANA-Bi

 

Hana-Bi

Könnyed szellők

táncolnak az égen,

képek, dallamok, illatok

körbe ülnek. Szikrázó fények

halványkék derűje honol

szép ívű ajkain remegve

tengerparti nyárnak.

Futkosnak, itt időznek,

fürdőznek a gyors időben,

mielőtt tovaszállnak.

A bőkezű perc ha marasztal,

mint nyíló virágok tavasszal,

a szemedben az örök

korok ifjúságát látom.

A csönd dallamai betakarnak,

ringása puha alkonyatnak,

érzéseknek, halkuló

szelíd szavaknak,

hogy ne fájjon.

Nem illik a sorsot hibáztatni,

az Élet így is bőkezűn

osztott időt, emléket,

a percek végtelenjét

szőtte csokorba nekünk.

Kéz a kézben, lásd a fűzfák

is hajladoznak már, és

hosszasan integetnek,

amikor elmegyünk.

2024. 09. 03